Neil Young, a  cövekszilárdságú, kemény, kanadai szálfa ma töltötte be 65. születsénapját. Hogy kellőképp Echo Off-os, kisvárosias legyen a felköszöntés, eredetileg ezt a videót szerettem volna beilleszteni, de egyrészt nem  sikerült, másrészt eszembe jutott a szörnyeteg: az a dal, ami minden Neil Young-kedvelő lejátszójában jó eséllyel az örökös leghosszabb elem, és amit a YouTube-ra is csak két részben tudtak feltölteni. Egy ideig ez volt az ébresztőzeném (persze nem az egész), és mondhatom, azonnal kijózanított, bár nem igazán váltak tőle szépreményűvé a reggelek. Na de mi más fejezhetné ki jobban azt a dolgot, amivé mi szeretnénk válni, mint hogy:

„Down at the factory, they're puttin' new windows in.
The vandals made a mess of things, and the homeless just walked right in.
Well, they worked here once, and they live here now, but they might work here again,
They're ordinary people.”

Boldog születésnapot Neil, és nagyon sajnáljuk a keddi raktártüzes-dolgot.