A sok filológia és hajléktalan-szomorúság után jöjjön végre egy igazi kiéhezett férfidal 2009 júliusából, mely lényegében a zenekar egyik tagjának a csinos patikuslányok iránt érzett (egyébként szerinte teljesen egészséges) vonzódásából nőtt ki. És valóban, a szexi nővérkék ünneplése mellett gyakran mintha megfeledkeznénk róluk, a mostanában sokat emlegetett magyar gyógyszertár-ipar legkellemesebb részeiről. Pedig, ha valaki mondjuk egyszerre gyógyszerfüggő, és a steril környezetben dolgozó, buja, fehér ruhás lányok rajongója, annak különösen hasznos lehet egy ilyen hölgyismerős. A dal darabos stílusa, a köhögős-lihegős, jelentésnélküli részek, a nyers előadásmód egyértelműen egy prototipikus Tom Waits-hangzás utánzatai, ami még csak nem is feltétlenül sikerült. Viszont ennek reprezentálására a szöveg alá a dal egyik első, de összhangzást tekintve mégis talán legideillőbb változatát illesztettük be. Külön érdekesség, hogy a szám alapjaként szolgáló végtelenül egyszerű gitár riff az amúgy gitározni nem tudó szövegíró eddigi egyetlen ilyen saját szerzeménye.
Szexi patikuslány
(Áoéja-ou-o-áéja-ou-o…)
Ma ő volt a pultnál,
a szexi patikuslány.
Fehér köpeny volt rajra,
csak úgy lengett jobbra-balra.
Refr.: (Aoéjja) Szexi patikuslány (Ou-ou)
Szexi patikuslány (Ou-ou)
(Aoéjja) Szexi patikuslány (Ou-ou)
Szexi patikuslány (Ou-ou)
Már a látványa gyógyít,
a TAJ-számomon[1] szólít.
Benne, és a steril szagban
izgalmas kontraszt van.
(Refr.)
Mikor csak övé a raktár,
hűs kenőcsökkel babrál.
Köpenyét felgyűri,
és nincs alatta semmi…
(Refr.)
(Áoéja-ou-o-áéja-ou-o…)
[1] Eredetileg az is felmerült, hogy a dal elején és végén hallható skat-rész állhatna akár a szövegíró Társadalombiztosítási Azonosító Jelének számjegyeiből is (ahogy Tom Waits sző bele egy telefonszámot az I’ll shoot the Moonba), de ezt az ötletet adatbiztonsági okokból elvetettük.
