Ezt nem lehetetett tovább bírni: ha ment a tv, a ritmusát doboltam az ujjaimmal, mikor lefeküdtem aludni, csak ez ment a fejemben, ébredéskor pedig kezdte elölről… Nem volt hát más választásom, le kellett fordítanom a Hog of the Forsakent. Valójában persze nem panaszkodom, hiszen ez egy remek, nem mindennapi dal, meghatározhatatlan, érdekes dallammal, és még rejtélyesebb szöveggel, úgyhogy ezerszer inkább ez tapadjon meg a fejemben, mint a szinte kifüstölhetetlen More Than A Feeling. A Deadwood soundtrack-albumán figyeltem fel rá, a legelső részben szerepelt, és tökéletesen illett is oda, hiszen ez egy kortalan, félig-meddig már mitologikus dal. Ki ez, mi ez a disznó? Leginkább valami pokolfajzat-féle lehet, akit azért csak-csak megsajnálunk, hiszen a csontja folyton eltörik, és egy sötét, vizenyős mocsárban kénytelen élni. Ennek ellenére mégsem látszik szomorúnak, egyfajta Odradek ez, aki mindenkit túlél. Már a nevével is csak a baj van: a forsaken ige (bár inkább igenév) valamiféle Istentől elhagyatottságot jelent, néhány összevetésből kiderül, hogy a King James Biblia forsaken-találatainak helyén a Károli Bibliában rendre az elhagyni ige különféle alakjai állnak. A legmeggyőzőbb példa: „My God, My God, why has thou forsaken me?” – „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Az Elhagyatottság angyalai című Jack Kerouac-regényből (Desolation Angels, tehát angolul nem tartalmazza a forsaken szót) kiindulva a legpontosabb fordítás talán az „Elhagyatottak Disznaja” lett volna, de mivel dalszöveg-fordításnál az énekelhetőség az egyik legfontosabb szempont, így a szintén kellőképp negatív, és az „Istentől nem elhagyott”-tal valamelyest szembeállítható űzöttet választottam (valahogy úgy okoskodva, hogy akit az Isten elhagy, az olyan, mint egy űzött vad. Először a Romlás Disznajának akartam fordítani, de a zenekar másik tagja rámutatott, hogy ez inkább azoknak a sertése, akik el vannak hagyatva, így jött először a Romlottak Disznója, majd az űzötteké). A cím mellett gondot okozott még az utolsó versszakban szereplő leapin’ mullet, mivel ennek a halnak (Liza Saliens) nem találtam meg a pontos magyar megfelelőjét. Minden esetre a valódi tengeri pérhal-félék családjába (Mugilidae) tarozik, a leapin’ jelző pedig arra utal, hogy szívesen tesz nagy ugrásokat a levegőbe. Ezt azonban sehogy sem tudtam érzékeltetni, de megkockáztatom, a szerző is inkább furcsa neve alapján választotta ezt a pérfélét, mint a szökellés ténye miatt. Őt egyébként Michael Hurleynek hívják, aki egy Bob Dylannel egy évben született outsider folkzenész, és már csak a borítói alapján is legalább annyira vonzódik a különös állatemberekhez, mint az Echo Off. Meghallgatásra ajánlom még a Werewolf és a Slurf Song című dalait.

A képen: a dinoszauruszokat is túlélő aligátorhal (Atractosteus spatula) egy méretes példánya.

A Űzöttek  Disznója

És az Űzöttek Disznójának nincs oka sírásra,
az égből aláhulló angyalokat csócsálja.
Nem izgatják a válaszok, bús pitét sütöget,
szempár-pite, kék fekete, ó, az a pite…
a búcsú sül bele!

És az Űzöttek Disznója, ő más, mint te, vagy én,
nem forr be a csontja, nem jut neki menedék.
Az ingoványa vaksötét, az idő sem halad,
nem aggódik semmiért az Űzöttek Hízója…
a Bűnök Disznaja!

És az Űzöttek Disznója ad egy utolsó esélyt,
hogyha nem tudsz élni vele, biz’ elhagy ezért.
A vadvidéken jónak-rossznak eldalolgat ő,
emez és amaz időkről énekelget…
hogy teljen az idő!

És az Űzöttek Disznója úszik a tenger felé,
lát egy aligátorhalat, lecsap egy-két pérre.
Egy jácintszirmot visszaköp, a tengervízhez ér,
az Űzöttek Disznója…
ezt a disznót űzöm én!

Egy jácintszirmot visszaköp, a tengervízhez ér,
az Űzöttek Disznója…
ezt a disznót űzöm én!
(Így van!)

The Hog of the Forsaken

And the Hog of the Forsaken got no reason to cry,
He got to chew the angels fallin' from on high,
He ain't waitin' for no answers, bakin' woeful pie,
Pie of eyesight, pie blue-black, oh that pie,
The pie of by-and-by.

And the Hog of the Forsaken he ain't like you and I,
With bones always breakin' and no place to go an' lie,
He's in the bog so dark and wet, he got so much time,
He ain't even worried yet, the Hog of the Forsaken,
He is the Pork of Crime.

And the Hog of the Forsaken, he'll leave you one more chance,
Which, if you won't be takin' he'll leave it for the hence,
He sings out in the wilderness, he sings of friend and foe,
He sings of these and those times as well
As the times to go.

And the Hog of the Forsaken he swims out into the sea,
Finds the alligator gar chase the leapin' mullet,
And chokes the water hyacinth goin' to the sea,
The Hog of the Forsaken,
he is the hog for me!

He chokes the water hyacinth goin' to the sea,
The Hog of the Forsaken,
He is the hog for me!
(that's right)