Fáj-e a maciknak? Ez a rövid kérdés a címe a következő dalnak, ami egyúttal a már említett híres-hírhedt állatkínzó triászunk záródarabja is.  A szám tulajdonképpen az első koncertünknek köszönheti létét: az alapötlet (különféle állatok legelképzelhetetlenebb módon történő bántalmazása), az első néhány sor, és a gitáralap is az egyik próbán született meg, a dal utolsó simításait pedig a főpróba előtt végeztük el. A szöveg nagy része János fejéből pattant ki (csak úgy, mint a szerintem lehengerlő fütty-riff, ami egyértelmű utalás Dinnyés József, a Daltulajdonos néhány korai számára[1]), viszont a főpróbán a legnagyobb ellenállásba ütköző sorért („Fáj-e a maciknak, ha pofijukba púznak?”) magamra vállalom a felelősséget[2]. Pontosan a mai napig nem értjük, miért zavaró jobban a púzás, mint mondjuk egy kacsa csőrének levágása, vagy egy lajhár hullahegybe hányása. Emberek! Mindenki szokott púzni[3]!

A szám teljes megértéséhez talán érdemes volna tisztázni az Echo Off egyik, a humorról alkotott elképzelését: szerintünk mindenféle nagy, tohonya, bamba és ostoba képet vágó állat már önmagában vicces. Hát még ha mindenféle indokolatlan tortúrának teszik ki őket, amit ugyanezzel a tohonya bambasággal tűrnek! 

Fáj-e a maciknak?

Fáj-e a kacsának, ha levágják a csőrét?
Fáj-e a libának, ha lehúzzák a bőrét?
Fáj-e a sertésnek, ha benyomják az orrát?
Fáj-e a tehénnek, ha lerúgják a gyomrát?

Refr.: Fáj, fáj, fáj, nagyon fáj[4].
Fááj-fáj, fáj, nagyon fáj.

Fáj-e a szarvasnak, ha durván helybenhagyják?
Fáj-e a majomnak, ha jól a falhoz vágják?
Fáj-e a paciknak, ha pocijukba zúznak?
Fáj-e a maciknak, ha pofijukba púznak?

(Refr.)

Fáj-e a Görénynek, ha mindenhonnan űzik?
Fáj-e a Hermelinnek, ha mint a görény, bűzlik?[5]
Fáj-e a kagylónak, ha lehúzzák a héját?
Fáj-e a héjának, ha a kagylón, lehúzzák?

(Refr.)

Fáj-e a csigának, ha sörcsapdába csúszik[6]?
Fáj-e az egérnek, ha felpuffadva úszik[7]?
Fáj-e a szamárnak, ha palackkal gyepálják?
Fáj-e a lajhárnak, ha hullahegybe hányják?

(Refr.)

Fáj-e a tevének, ha belsejébe bújnak?
Fáj-e a nyulaknak, ha böllérkézre jutnak?[8]
Fáj-e a kutyiknak, hogy mindig őket bántják?
Fáj-e az embernek, ha kutyatestbe zárják?

(Refr.)



[1] És ha már füttyös számok, ne feledkezzünk meg a korai Tom Waits remek kis daláról sem: https://www.youtube.com/watch?v=KvQAmHR4U_Y.

[2] Illetve még az utolsó kettőért is, ami visszahelyezi a dalt az Echo Off-mitológiába.

[3] Kivéve talán Venedikt Jerofejevet, legalábbis a Moszkva-Petuski regény egyik jelenetéből ez derül ki.

[4] Kimondva, kimondatlanul végig ott bujkált bennünk a szám megírása közben ez a nagyszerű József Attila vers. Nem véletlen, hogy a refrén gyakorlatilag megegyezik.

[5] Utalás a mosoni Szókratészra, a fehér Görényre, ill. a testvére miatti rossz megítélésére.

[6] Egy különleges emlék 2008 nyaráról, a nagy csigokauszt idejéről:














[7] Mármint püffedt vízihullaként sodródik, így tessék elképzelni, csak hát arra nem jön ki a rím...

[8] Ez bizony kakukktojás, hiszen, mint tudjuk, a szakszerű böllér épphogy nem fájdalmat, hanem megváltást jelent a nyulaknak.

 


Szerző: TomTheTrainTaylor  2010.11.13. 23:18 Szólj hozzá!

Címkék: kutya józsef attila görény állatkínzás hermelin szókratész filológia púzás echo off bear grylls nyúlböllér

A bejegyzés trackback címe:

https://echooff.blog.hu/api/trackback/id/tr102447183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása