Elérkeztünk az első helyezetthez. Bár kezdetben azt hittük lehetetlen, mégis sikerült január 24-éig kihúzni a Top 20 befejezését. Igen, igen. Warren William Zevon ma lenne hatvanhárom éves. (Noha korábban úgy döntöttünk, nem fogunk kényszeresen ragaszkodni az évfordulókhoz, mégsem tudtunk ellenállni a sok-sok évvel ezelőtti középiskolai történelemfakultációk lelkületének: szeretjük az évfordulókat, évszámokat és mindem egyéb haszontalan adatot.)

Íme tehát az általunk legjobbnak tartott Warren Zevon-dal:

1. Roland the Headless Thompson Gunner – 1978. Excitable Boy (David Lindell, Warren Zevon)

Ugyan korábban azt írtuk, hogy a lista egyes elemei egy újbóli összeállítás alkalmával változnának az biztos, hogy mindig is ez a szám lesz az első. Egyrészt emocionális okokból (ez az utolsó szám, amit WZ közönség előtt előadott), másrészt pedig mert zseniális dal. Természetesen a szám maga egy tréfa (mint annyi más Zevon-dal): egy norvég zsoldos (Roland) története, aki részt vesz a kongói polgárháborúban, és annyira jól bánik a Thompson géppisztolyával, hogy az egyik bajtársa (az a „son of a bitch” Van Owen) a CIA megbízásából szétlövi a fejét. De a fejetlen géppisztolyos bosszút áll az őt eláruló Van Owen-en, és mind a mai napig részt vesz a világ háborúiban. A dallam komolyságával tovább erősíti az iróniát, a viccet. Káprázatos.

Egyébként a számot Warren Spanyolországban írta egy David Lindell nevezetű ex-zsoldossal közösen. További érdekesség még, hogy a Jurassic Park második részének készítői valószínűleg ugyannyira kedvelik ezt a számot, mint mi, ugyanis két szereplőt ez alapján neveztek el: Roland Temboés Nick Van Owen. Roland Tembo egyébként egy mombassai vadász, aki előszeretettel iszogat gint különböző mombassai bárokban, éppúgy, ahogy a dalban Van Owen töltötte az idejét. („He found him in Mombassa, in a barroom drinking gin.”)

A dal legjobb sora(i):

„For days and nights they battled the bantu to their knee
They killed to earn their living, and to help out the Congolese”